Újévi fogadalmak? Avagy hogyan szeretnék élni most?
Az év eleje gyakran együtt jár a tervezéssel, újévi fogadalmak tömegével, elhatározásokkal és elvárásokkal. De mi van akkor, ha idén nem új szabályokat szeretnénk, hanem egy kis csendet? Mi van akkor, ha nem az a kérdés, mit kellene másképp csinálnunk, hanem az, hogyan szeretnénk élni most? Számomra az év eleje most erről szól — figyelemről, lassulásról és egy finom belső irányváltásról.
Az újévi fogadalmak valódi kérdései: hogyan szeretnék élni most?
Az újévi fogadalmak sokak számára a nagy elhatározások időszakát jelentik. Ilyenkor könnyű belecsúszni abba a gondolatba, hogy most kell mindent eldönteni: mit fogunk másképp csinálni, miben leszünk következetesebbek, mit javítunk meg magunkon az új évben.
De mi van akkor, ha idén nem új szabályokat keresünk, hanem egy tisztább kérdést?
Mi van akkor, ha nem az a legfontosabb, mit kellene másképp csinálnunk, hanem az, hogyan szeretnénk élni most, ebben az életszakaszban?
Számomra az újévi fogadalmak ideje most erről a kérdésről szól.
Újévi fogadalmak januárban
Január sokak számára a döntések hónapja. A karácsonyi hajrá véget ér, a szilveszteri lendület elcsendesedik, és megjelenik az az érzés, hogy „most akkor tényleg nekifutunk”. Újévi fogadalmak születnek, célokat tűzünk ki, terveket készítünk, új rendszereket próbálunk bevezetni.
Én nem fogadalmakat teszek januárban. Nem azért, mert nem hiszek a változásban, hanem mert számomra a kérdés nem az, mit kellene megjavítanom magamon, hanem az, hogyan szeretnék élni most. Ez kevésbé látványos, de sokkal őszintébb kiindulópont.
Változás az újévi fogadalmak idején
Az újévi fogadalmak idején sokan látványos változásokat várnak maguktól. Sokáig én is azt gondoltam, hogy a változás nagy döntésekhez kötődik. Hogy egyszer csak meghozunk egy elhatározást, és onnantól minden másképp működik.
Az elmúlt években viszont azt tapasztaltam, hogy a valódi változások ritkán ilyen drámaiak. Inkább apró eltolódások formájában jelennek meg. Abban, mire figyelek jobban, mire mondok igent, mit engedek el csendben.
Ezek nem egyik napról a másikra történnek, mégis idővel átalakítják azt, ahogyan a mindennapjaimat élem. Ez a felismerés sok mindent más megvilágításba helyezett — azt is, ahogyan a saját fejlődésemről gondolkodom.
Ami eddig fontos volt, most is velem van
A kert, az ételek, a növényi kísérletezés sokáig központi részei voltak annak, ahogyan az életemről írtam és gondolkodtam. Ezek ma is jelen vannak. Nem tűntek el, nem váltak érvénytelenné.
Csak már nem ezek köré szerveződik minden.
Most inkább az foglalkoztat, hogyan élem meg a hétköznapokat. Hogyan kezelem a fáradtságot, a szétesést, a halogatást. Hogyan találok egyensúlyt akkor is, amikor nem minden működik gördülékenyen. Ez nem egy tudatos irányváltás volt, inkább egy belső elmozdulás, amit most a blog is követ.
Mit jelent számomra a tudatosság most?
Számomra a tudatosság ma nem egy ideális állapot, amit el kell érni. Inkább egy viszony. Ahhoz, ahogyan magammal bánok akkor is, amikor nem sikerül betartani a terveket. Amikor elfáradok, halogatok, vagy egyszerűen nincs kedvem.
Nem egy tökéletesen felépített rendszer érdekel, hanem az, hogyan tudok jelen lenni a saját életemben úgy, hogy közben ne váljak a saját ellenségemmé. Hogy ne büntessem magam minden elcsúszásért, hanem megértsem, miért történik.
Ez sokkal kevesebb látványos eredményt hoz — és sokkal több belső nyugalmat.
Miért írok az újévi fogadalmakról így?
Azért, mert azt tapasztalom magam körül — és magamon is —, hogy sokan szeretnének fejlődni, miközben elfáradtak a folyamatos önfejlesztésben. A módszerekben, a tanácsokban, az elvárásokban. A „jobbnak kell lennem” nyomásában.
Én nem megoldásokat szeretnék kínálni. Inkább tapasztalatokat megosztani. Leírni azt, ami működik, és azt is, ami nem. Kimondani, hogy a fejlődés sokszor csendes, lassú, és nem mindig mérhető.
Az idei év eleje számomra
Az idei év elején nem nagy fogadalmakat keresek, inkább egy tisztább irányt. A fogadalmak helyett szokásokat és rendszereket építek. Ebben az évben az a célom, hogy új, számomra valóban hasznos, építő szokásokat alakítsak ki.
Mert végül nem az egyszeri elhatározások formálnak minket, hanem az, amit nap mint nap megteszünk. A következő cikkben bővebben is írok arról, hogyan érdemes új szokásokat kialakítani, és milyen hatással vannak ránk hosszabb távon.
Végezetül
Az újévi fogadalmak számomra most nem teljesítményről, hanem irányról szólnak. Nem tudom, mit hoz ez az év. De szeretnék jelen lenni benne, és figyelni arra, ami történik.
Ez a blog mostantól erről fog szólni — nem tanácsadásként, nem megmondásként, hanem tapasztalatként.
Ha te is inkább kérdéseket hordozol, mint kész válaszokat, akkor jó helyen jársz.